Portfóliókarrier

Portfólió- vagy párhuzamos karriernek nevezzük, amikor többféle részmunkaidős munkát végzünk párhuzamosan, vagy több rövid ideig tartó megbízásunk van egymás után. Ahelyett, hogy egy adott cégnél teljes munkaidőben dolgoznánk, mint ahogyan azt hagyományosan tesszük, egymástól akár nagyon különböző területeken tevékenykedünk.

Portfóliókarrierre példa, amikor részmunkaidőben óraadók vagyunk egy oktatási intézményben, miközben egyéni vállalkozóként tanácsadói megbízásaink is vannak, és egy kiadóval szerződésünk van könyvírásra. Nem beszélünk portfóliókarrierről például olyan esetben, amikor főállásban dolgozunk, ami mellett tanácsadói munkát végzünk a saját ügyfeleinknek.

A portfóliókarrier előnyei és hátrányai

A portfóliókarriert választók általában változatosabb, rugalmasabb életet élnek, és nagyobb szabadságot élveznek. Ez nagyon vonzó lehet egyeseknek, míg másokat bizonytalansággal és félelemmel tölt el.

A portfóliókarrier azoknak való, akiknek széles az érdeklődési köre, és több területen is kompetensnek érzik magukat. Vállalkozó szelleműek, jól menedzselik önmagukat, és vállalják a rendszertelen bevételek kockázatát.

Sokak számára azért vonzó a párhuzamos karrier, mert a munka és magánélet egyensúlya könnyebben megteremthető. Mások a sokszínű élet lehetőségét látják benne, a kibontakozási lehetőségek széles skáláját. Az autonómiát igénylők számára szintén kiváló választás, hiszen ők általában nehezen viselik a szabályozott munkakultúrákat, a vállalati politizálásról nem is beszélve.

A portfóliókarrier kialakítása azonban nem könnyű feladat. Másképpen kell az időt beosztani, mint ha főállású alkalmazottak lennénk, és együtt kell élni a hátrányaival. Nincsenek juttatások, bónuszok, jutalmak, amik a teljes munkaidős alkalmazással általában együtt járnak. Számolni kell azzal is, hogy hol kevesebb, hol több a bevételünk, esetleg néhány hónapig bevétel sincs.

Ha portfóliókarriert választunk, akkor magas a bizonytalansági faktor még akkor is, ha több lábon állunk. Nem utolsósorban, könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egyszer csak azt vesszük észre, elszigetelődtünk másoktól.

A jövő karriermodellje vagy szükségszerűség?

A portfóliókarrier koncepciója nem új, egy Charles Handy nevű menedzsmentguru nevéhez fűződik, aki az 1990-es években olyan jövőt festett le, amikor egyre többen veszik kezükbe a karrierjük irányítását. Előre jelezte, hogy több munkája és több munkaadója is lesz egyszerre az embereknek, egy vagy akár több karrierterületen egyszerre párhuzamosan dolgozhatunk.

William Bridges a Karrierváltás: Hogyan boldoguljunk, ha nincsen munkánk? című könyvében rámutat arra a tényre, hogy megszűnt a munkahelyek biztonsága, és emiatt jobban tesszük, ha alkalminak tekintjük a munkánkat. Szerinte a mai gazdaságban mindenki alkalmi munkásnak számít.

Látva a hazai munkaerő-piaci helyzetet, azt, hogy bizonyos szakterületeken 40 éves kor felett kihívás munkát találni, a portfóliókarrier két generáció számára akár szükségszerűséggé is válhat (gondolok itt az X generáció többségére és a megelőző generáció azon tagjaira, akik most néhány évvel nyugdíj előtt állnak).

A fiatalabb generációk szeme gyakrabban csillan fel a portfóliókarrier lehetősége hallatán, míg a karrierváltás-tanácsadásra hozzám forduló középkorúak többnyire a kihívásokat látják csak benne.

Érthető, hogy az a fiatal, aki a szüleivel lakik, és akinek a szülei tudnak számlát adni egy-egy munkája, projektje bevételének kiszámlázásához (pl.: nem kell a „legkedvezőbb adózás melletti” 50 ezer forintos havi KATA-t kitermelnie), talán vállalkozóbb szellemű, és bátrabban választja ezt a karrierformát.

Hogyan indítson portfóliókarriert?

Vegyük sorra, mit érdemes alaposan átgondolni, ha portfóliókarrierben gondolkodik, és szeretne relatíve könnyen és hatékonyan váltani.

Gondolja át, mit végez szívesen azok közül a tevékenységek közül, amikhez igazán ért:

Minden portfóliónak van egy befektetési oldala. Mi az öné, és miben különbözik a piacon található többitől? Minél speciálisabb, egyedibb tapasztalatokkal és kompetenciákkal rendelkezik, annál értékesebb lesz a portfóliója. Például, tegyük fel, jogi tapasztalattal rendelkezik, és mediálást is végezne, amellett, hogy művészetterápiás csoportokat vezet. Vagy: kerékpárokat értékesít heti három napban, ami mellett jógatanfolyamot tart, és szeretné beindítani a kutyakozmetikum webshopját.

Hogyan találhatja meg a piaci réseket, azaz azokat a célcsoportokat, akiket érdekel majd az ön ajánlata? Nem utolsósorban, milyen szinergiákat talál portfóliója különböző területei között?

Tudjon őszinte választ adni arra, hogy miért választ párhuzamos karriert:

Mit akar elérni? Érdekesebb, izgalmasabb életet szeretne élni? Nem akar naphosszat az irodában ülni? Szeretné végre azt csinálni, ami igazán érdekli? Világos válasz nélkül előfordulhat, hogy kényszermegoldásba invesztálja az energiáját, amivel végül nem lesz elégedett, és nem fogja azt kapni, amire vágyik.

Ha meggyőző érvei vannak arra, hogy miért szeretne portfóliókarriert kialakítani, gondolja át alaposan azt is, hajlandó-e képezni magát, pl. önmenedzselés, marketing terén, és vállalja-e azokat a kihívásokat, melyekről korábban írtam.

A portfóliókarrier nem való mindenkinek. Volt egy biztonságkereső ismerősöm, aki sokszor mondta, hogy amit én csinálok, az nem neki való. Mert mi van akkor, ha nincs elég munka, ha bizonytalan, hogy mennyi időt kell megfinanszírozni a következő bevételig, és ha az ügyfelek hetekkel később fizetnek, mint amire számítok.

Tegye még azelőtt, hogy belevágna:

Ha úgy gondolja, hogy egyik „lábnak” megteszi, hogy például igazgatótanácsban vagy felügyelőbizottságban vállal szerepet, akkor vállaljon ilyen szerepet még azt megelőzően, hogy teljesen feladná az állását. Ha érdekli az írás, akkor írjon előbb blogot, vagy írjon egy könyvet, és vigye végig a projektet az értékesítésig.

Amikor könyvírásba kezdtem, volt egy elképzelésem arról, hogy az mennyi munkával jár és mikorra készülök el. A valóság felülírta az elképzeléseimet, sokkal több munkával járt a teljes projekt, és legalább háromszor annyi időt vett igénybe, mint terveztem.

Megfigyeltem, hogy akik karrierváltáson gondolkodnak, általában 6–9 hónapra teszik azt az időt, amennyi szerintük szükséges ahhoz, hogy felépítsék az elképzeléseiket addig, amíg annyi fizetést tudnak belőle kivenni, amennyi megfelel az elvárásuknak, vagy amennyit korábban kerestek. Ezzel szemben a realitás 3–5 év.

Rekordidőnek számít az, ha valaki egy év alatt eljut oda, hogy számottevő bevétele legyen.

De erre is van példa, pl. olyan esetekben fordul elő, amikor valaki olyan speciális területhez ért, amihez csak kevesen, és van igény a termékére, szolgáltatására. Vagy a terméke, szolgáltatása garantáltan többletárbevételt vagy költségmegtakarítást jelent annak, aki megveszi. Startupoknál is előfordulhat, amikor több fiatal összefog, és nagyon lelkesen és kitartóan éjt nappallá téve dolgoznak az ügyükön.

Készüljön fel más életstílusra:

Különösen azok számára hangsúlyozom ezt, akik „taposómalomból” váltanak. A siker és elégedettség a szakmai pályafutásnak ezen az új szakaszán azon is múlik, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni az új életünkhöz. Ez ugyanis más lesz, mint ami eddig volt.

Amikor felváltottam a multimunkát portfóliókarrierre, időre volt szükségem ahhoz, hogy megtanuljam a saját időmet beosztani. Először úgy gondoltam, szükségem van egy kis pihenőre, amit meg is engedhetek magamnak, elvégre korábban 12–14 órákat dolgoztam naponta. Néhány hónap múlva azon kaptam magam, hogy elkényelmesedtem (amit nyilván nem engedhettem meg magamnak). A multiverkli megadja a kereteket, de amikor hirtelen ebből kiszabadulunk, akkor ezeket a kereteket nekünk kell kialakítanunk.

Ezen a fázison a legtöbben átmennek. Akik nem képesek arra, hogy némi idő után összeszedjék magukat, és energiáikat a céljaik érdekében mozgósítsák, előbb-utóbb nehézségekkel találják szembe magukat (pl. elfogy a félretett pénzük, egyre kellemetlenebb beszélni arról, mivel is foglalkoznak, csökken az önértékelésük, úgy érezhetik, kicsúszott a talaj a lábuk alól).

Vegyen számításba mindent, amit nyerhet:

Amikor állásban vagyunk, gyakran a teljes figyelmünket, energiánkat odaadjuk a munkaadónak, és lemondunk a magánéletünkről, hobbinkról és arról az életről, amire szívünk-lelkünk szerint vágyunk.

Amikor ebből a helyzetből váltunk, lehetőségekről mondunk le (pl. külföldi utazások, drága továbbképzések), jó esetben magas fizetésről, ami havonta garantáltan a bankszámlánkra érkezik, nem beszélve a juttatásokról, bónuszról és arról a presztízsről, ami a pozíciónkkal együtt járt.

A portfóliókarrier azonban nem ezekről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy teljesebb emberré váljunk. Olyan emberré, akinek az életébe beleférnek azok a dolgok is, amik korábban kimaradtak. Nézzük a helyzetet gyakorlatiasan, ha tudjuk, mivel jár a váltás, és világosak a céljaink, akkor megtervezhetjük az utat az új célok eléréséig, és végül eredményesen válthatunk.

Érdemes segítséget kérni olyanoktól, akik ezt az utat már sikeresen végigjárták, ismerik a leselkedő veszélyeket és mindazt a sok pozitívumot, amivel a portfóliókarrier jár.

A portfóliókarrier átmenet az alkalmazotti életforma és a társas vállalkozás között

Saját és sokéves karrierváltás-tanácsadói tapasztalatom alapján azt látom, hogy a portfóliókarrier kialakítása nehezebb, mint azt sokan feltételezik akkor, amikor e mellett teszik le a voksukat. Ennek ellenére csak biztatni tudok mindenkit, hogy fontolja meg, és ha valamennyire közel érzi a személyiségéhez, bátran vágjon bele, mert a pozitív hozadéka – pestiesen mondva – mindent visz.

A portfóliókarrier mindennél jobban képes támogatni a szakmai és személyes kibontakozásunkat, mivel az érdeklődési köreinket teljes mértékben kibonthatjuk, és kimunkálhatjuk személyiségünk minden oldalát.

A portfóliókarrier lehet egy szerencsés átmenet az alkalmazotti életforma és a társas vállalkozás között. Egy idő után ugyanis jöhetnek társak, akiket hasonló célok motiválnak, mint bennünket, és akikkel egy-egy témánkat közösen visszük tovább. Addigra már sok mindent megtanulunk a vállalkozás világáról, és nem utolsósorban saját magunkról.