Az automatizáció hatása a munkaerőpiacra

Automatizáció-hatása-a-munkaerőpiacra

Munkahelyek szűnnek meg

A Mckinsey Global Institute több olyan kutatást jelentetett meg, amely a radikális digitalizálás és automatizálás munkaerőpiacra gyakorolt hatásait mérte fel. A kutatás szerint egyes iparágakban jelentősen csökkenhet majd a munkahelyek száma, különösen a fejlett országokban.

A legdrasztikusabb forgatókönyv szerint – amely a leggyorsabb változással számol – az automatizálásnak köszönhetően 400 és 800 millió közötti munkahely megszűnését prognosztizálják 2030-ra, szerte a világban. Ez a szám a leglassúbb változással számoló forgatókönyv szerint sokkal alacsonyabb, 10 millió alatti.

A Mckinsey felmérése szerint a ma létező automatizálási technikákkal az összes szakma csak kevesebb mint 5%-át lehetne teljes körűen kiváltani automatizálási technológiával. Tízből hat munkahely esetén a munkafeladatok legalább harmadát érinti az automatizálás, becslések szerint a magyar munkaórák 49%-át (ami magasabb, mint a globális átlag).

Megfontolt, azaz lassú ütemezési forgatókönyv alapján Magyarországon 1 millió munkahelyet fog érdemben érinteni az automatizáció 2030-ig. A foglalkoztatottság jelenlegi adataival számolva (4 millió feletti munkavállaló), minden negyedik munkavállaló érintett lesz.

Magyarországon leginkább a kevésbé piacképes kompetenciákkal rendelkezők vannak veszélyeztetve, különösen a vidéki régióban, ahol a gyáripar koncentrálódik.

Ne felejtsük el, hogy a negyedik ipari forradalom zajlik éppen, aminek a hatását még nem látjuk át teljesen. A ma létező automatizálási technikai szint néhány éven belül meredeken emelkedhet, és az automatizáció több embert is érinthet, mint amivel ma számolunk.

Azoknak, akik olyan munkakörökben dolgoznak, amelyekben magas a kiszámítható és ismétlődő feladatok aránya, itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan képzelik a jövőjüket. Ugyanis nagy az esélye annak, hogy a feladataikat előbb-utóbb részben vagy teljes mértékben automatizálhatják.

Arra biztatom önt, aki most olvassa a soraimat, hogy gondolkodjon előre. Keresse önmagában azt, amivel szívesen foglalkozna, gyűjtse össze, hogy milyen kompetenciákat igényel a vágyott munkakör, állás vagy tevékenység, és kezdjen el felkészülni rá.

Szükség esetén vegyen igénybe karrierváltással kapcsolatos segítséget.

Új munkahelyek jönnek létre

Magyarországon 2010–2016 között az új munkahelyek többsége az alábbi területeken jött létre:

  • közmunkaprogramban (a munkahelyek kb. 30%-a),
  • gyáriparban, főleg autóipari összeszerelőknél (26%),
  • háttérirodai tevékenységet végző üzleti szolgáltató központokban (ún. Shared Service Centerek, röviden SSC-k), valamint a szálloda- és vendéglátóiparban (a két iparágban összesen 27%).

Az új technológiák és az automatizálás a munkaerőpiacnak azokat a szegmenseit forradalmasítja a jövőben, ahol a monoton feladatokat a gépekre lehet bízni. A gyáripar, mezőgazdaság, bányászat, a szállítás és raktározás azok a tevékenységek Magyarországon, amelyekben a kiszámítható fizikai tevékenységek dominálnak. Ezek azok a területek, amelyek a legalkalmasabbak az automatizálásra.

Új foglalkozások is születnek majd ezeken a területeken az automatizált technológiák alkalmazásával, fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatosan.

A munkavállalókra vár a feladat, hogy megtalálják új helyüket

A Mckinsey által körvonalazott trendek szerint globálisan 75–375 millió munkavállaló vált majd foglalkozási kategóriát és tesz szert új kompetenciákra elsősorban a fejlett országokban. Ennek az átalakulási folyamatnak a támogatása és a helyes irányban tartása, kezelése nagy kihívást jelent majd a humánerőforrás-szakma számára.

A szakmai pályafutásunk alakulása a saját felelősségünk. Munkavállalóként ezért ránk vár a feladat, hogy megtaláljuk az új helyünket ezekben a jövőben keresett szakmákban és munkahelyeken. Ez azt jelenti, hogy nagy számban kell majd átképeznünk magunkat, olyan szakmákra is, amelyek jelenleg még nem is léteznek. A kutatásban ezeknek az új szakmáknak a számát a 2030-as munkaerőpiac 8-9%-ára becsülik.

Jellemzően a fejlett gazdasággal rendelkező országokban lesz a legmagasabb ez az átképzési arány, hiszen ott lesz a legdrasztikusabb a digitális transzformáció. A kutatás adatai szerint 2030-ban az Egyesült Államokban és Németországban a munkaerőpiac mintegy harmadát, míg Japánban legalább a felét érinti ez a változás.

Az, hogy a jövőben milyen mennyiségű és milyen típusú új munkahely teremtődik országonként, nagy eltérést mutat. Összességében megállapítható, hogy az automatizálás egyaránt jelent könnyebbséget a fejlődésnek köszönhetően, és megoldandó feladatot is mint következményt a munkaerőpiacon.

Szemléletváltásra van szükség

Mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak át kell majd alakítaniuk a munkáról alkotott hagyományos felfogásukat.

A munkáltatóknak elsősorban termelési folyamataikat kell újragondolniuk és – ha szükséges – újratervezniük. Valamint a humánpolitikájukat is, aszerint, hogy mely munkavállalóikra lesz szükségük továbbra is, kit tudnak átszervezni és átképezni más munkakörökre, illetve hol kell új jelölteket felvenniük.

A munkavállalók részéről pedig a munkaerőpiaci változásokra való ráhangolódás és az annak megfelelő kompetenciák elsajátítása és erősítése lesznek a legfőbb segítők a karrierjük alakításában.

Az automatizálás felváltja majd az embereket, és ez nagy segítség lesz főleg a nehéz, veszélyes, monoton munkák esetében. Így az emberek végre teret kaphatnak inspirálóbb feladatok elvégzésére. Ugyanakkor mindannyiunk feladata felkészülni és támogatni a változás átmeneti folyamatait, hogy minden korosztály megtalálja majd a helyét a munka új világában, egy digitálisan fejlettebb gazdaságban.

Új munkavállalói kompetenciák

Az automatizálás bevezetéséhez, működtetéséhez és karbantartásához új kompetenciákra lesz szükség. Ez egyrészről új (digitális) tudást jelent, pl. innovatív technológiák, gépek és okoseszközök használatának ismeretét, ami magasabb képzettséget igényel.

Nemcsak a gépekkel, eszközökkel való munkavégzés, hanem a más, akár nagyon különböző életkorú, beállítottságú emberekkel való együttműködés is kihívást jelenthet, ami szociális készségek és érzelmi intelligencia meglétét feltételezi.

Ne felejtsük el, hogy a munkaerőpiacon az elkövetkezendő néhány évben négy generáció lesz jelen:

  • baby boomer (1946–1965 között születettek), akik közül vannak, akik előtt még akár 10 munkában töltendő év áll,
  • X (1966–1984), most 34–52 év közöttiek, akik közül a 40–45 felettieknek ma is kihívás a képzettségüknek megfelelő helyen elhelyezkedni (a munkaerő-hiányos helyzet ellenére),
  • Y, vagy más néven millenniumi generáció (1985–2001), akik most 17–33 évesek, és lassan belépnek a munkaerőpiacra, illetve már akár vezetői pozíciókat is betöltenek,
  • Z (1995–2000), azaz 18–23 évesek, akiknek az első képviselői a következő években kerülnek ki a munkaerőpiacra.

Kihívást jelenthet a különböző generációk digitális felkészültségén és együttműködési készségén kívül a digitalizációhoz való hozzáállásuk is. Kutatások alapján a digitális világba beleszületettek rugalmasabbak, alkalmazkodóképesebbek mint a digitális világba beletanult emberek. Úgy néz ki, hogy a digitális transzformációra az agilitás lesz a válasz. Ez nemcsak szervezeti agilitást, hanem személyes szintű belső agilitást is jelent.

A személyiségbeli különbözőségek is okozhatnak kihívásokat. Például olyan jellemvonásbeli tulajdonságokkal (is) találkozom a fiatal Y generációs vezetőknél, amelyeket a korábbi generációknál nem figyeltem meg (pl. munkatársaik tiszteletben tartása). Ami pedig különösen érdekes, hogy egyes Y generációs vezetőknek hasonló problémáik vannak a Z generációs gyakornokokkal.

Ismerje meg a Mckinsey Global Institute munkaerőpiaci kutatásainak részleteit:

Transforming our jobs: automation in Hungary

Jobs lost, jobs gained: workforce transitions, in a time of automation

Eltűnő és kialakuló új szakmák

Eltűnő szakmák lesznek: a háttérirodai munkák (adatgyűjtés, adatrögzítés, adminisztráció, pénzügy és könyvelés), raktáros, kiskereskedelmi eladó, pénztáros, feldolgozóipari szakmák, gyártósori munkakörök, sofőr, mezőgazdasági munkák, karbantartók.

Kialakuló új szakmák: egészségügyi szolgáltatások, mérnökök, kutatók, elemzők, IT-szakemberek, menedzserek, nem gépesíthető háztartási munkák, építészek és építőipari dolgozók, új technológiákat oktatók, szórakoztatóiparban dolgozók, művészek, kreatív szakemberek.

További írások:

Új álláskeresési trend

Új álláskeresési trend

Új álláskeresési trendekről szól ez az írás. Tudja meg, hogyan érdemes állást keresni, ha olyan munkát szeretne, ami megfelel az őszinte érdeklődésének és anyagi igényeinek.